Ayiti Sitwayen
Edikasyon Rechèch Konsènan Misyon Kontak

Palman Ayiti a

Estrikti, eleksyon, ak pouvwa Sena a ak Chanm Depite a dapre Konstitisyon 1987 la

1. Estrikti a

Palman Ayiti a gen de chanm (Atik 88): Chanm Depite a ak Sena a. Chanm Depite a gen 119 depite — chak sikonskripsyon elektoral eli youn (Atik 90); kantite egzat la fikse pa lwa elektoral la. Depite yo eli pou 4 lane e yo ka reeli san limit (Atik 92). Sena a gen 30 senatè — 3 pou chak nan 10 depatman yo (Atik 94-1). Senatè yo eli pou 6 lane (Atik 95), men Sena a renouvle pa tyè: yon tyè (10 senatè) chak 2 lane (Atik 95-3). Pou vin depite fòk ou gen omwen 25 lane (Atik 91); pou senatè, omwen 30 lane (Atik 96).

Sous

  • Konstitisyon 1987 la (tèks konplè) - Georgetown PDBA
  • Haiti 1987 Constitution (rev. 2012) - Constitute Project

2. Kijan Yo Eli

Depite yo ak senatè yo eli nan vòt dirèk pa sitwayen yo. Yon kandida dwe genyen majorite absoli vòt yo (Atik 90-1); si pèsonn pa rive la nan premye tou a, gen yon dezyèm tou ant kandida ki an tèt yo. Se KEP la (Konsèy Elektoral Pwovizwa) ki òganize eleksyon yo. Pou vote, chak sitwayen dwe gen kat idantite byometrik CINU a ke ONI bay.

Sous

  • Haiti 1987 Constitution, Art. 90-1 - Constitute Project
  • Elections in Haiti - Wikipedia

3. Pouvwa Chak Chanm

De chanm yo vote lwa yo — inisyativ lwa a pou chak chanm ak pou Egzekitif la (Atik 111). Premye Minis la dwe jwenn yon vòt konfyans sou deklarasyon politik jeneral li nan majorite absoli de chanm yo (Atik 137 ak 158). Chak manm Palman an gen dwa entèpele yon manm gouvènman an (Atik 129-2); si yon entèpelasyon tounen yon vòt sansi kont pwogram gouvènman an, Premye Minis la dwe bay demisyon li (Atik 129-3 ak 129-4). Lè de chanm yo reyini ansanm yo fòme Asanble Nasyonal la (Atik 98), ki resevwa sèman prezidan an, apwouve trete entènasyonal yo, deklare lagè, epi patisipe nan amannman Konstitisyon an (Atik 98-3, Atik 282-284). Chanm Depite a ka akize prezidan an, Premye Minis la, oswa jij yo ak yon majorite 2/3 (Atik 186), epi se Sena a ki fòme Ot Kou Jistis la pou jije yo (Atik 185).

Sous

  • Haiti 1987 Constitution (rev. 2012), Arts. 98, 111, 129, 137, 158, 185-186 - Constitute Project
  • Konstitisyon 1987 la - Georgetown PDBA

4. Palman an Jodi a

Pa gen okenn Palman eli k ap chita depi janvye 2020: manda tout depite yo ak 2/3 senatè yo te ekspire 13 janvye 2020 paske eleksyon oktòb 2019 yo pa t fèt, epi manda 10 dènye senatè yo te fini an janvye 2023. Depi lè sa a, peyi a pa gen okenn pouvwa lejislatif eli. Eleksyon lejislatif yo pwograme ansanm ak eleksyon prezidansyèl la pou 30 out 2026 (premye tou) ak 6 desanm 2026 (dezyèm tou).

Sous

  • Political vacuum in Haiti could let president rule by decree - Al Jazeera (2020)
  • As its only remaining elected officials depart - NPR (2023)
  • 2026 Haitian general election - Wikipedia

5. Dènye Lejislati Eli a (50yèm, 2016-2020)

Eleksyon 2015-2016 yo te bay 50yèm lejislati a. Men konpozisyon pati yo nan Chanm Depite a (119 syèj) ak nan Sena a (20 syèj sou 30 te ranpli apre eleksyon yo):

Pati (Chanm Depite)Syèj
PHTK (Pati Ayisyen Tèt Kale)31
Vérité17-18
KID10
OPL9
Fanmi Lavalas7
Réseau National Bouclier7
AAA (Ayiti an Aksyon)5
Inite Patriyotik5
Fusion4
LAPEH4
Renmen Ayiti3
Platfòm Pitit Desalin2
Lòt ti pati yo (11 pati, 1-2 syèj chak)14-15
TOTAL119
Pati (Sena)Syèj
PHTK5
Vérité3
KID3
Lòt pati yo (OPL, Fanmi Lavalas, Bouclier, Pitit Desalin, AAA, Ligue Dessalinienne, Pont, Inite, CNPPH — 1 chak)9
TOTAL RANPLI20 / 30

Nòt sou done yo: chif sa yo soti nan rezilta ofisyèl eleksyon 2015-2016 yo jan de sous endepandan rapòte yo; sous yo varye yon ti kras sou Vérité (17 oswa 18 syèj). Nou pa pibliye yon lis konplè non chak depite ak senatè paske nou pa jwenn yon lis konplè ki konfime pa omwen 2 sous endepandan — nou prefere di sa onètman pase envante done.

Sous

  • 2015-16 Haitian parliamentary election - Wikipedia
  • Chamber of Deputies (Haiti) - Wikipedia
  • Haiti Chamber of Deputies - IPU Parline

© 2026 Ayiti Sitwayen. Tout dwa rezève.